17.Epizód - Sötétség
- Mondd el mi a baj csajszi! Itt az idő hogy kiad magadból... Látod... hogy nem segít ha elfolytod a gondjaidat. 
- Hippia.... Nem értettél meg...
- Nem fogok beszélni róla, mert nem kötöm senki orrára, hogy véleménye legyen róla. Akit szeretek... mindegy is.
Hippia: Az évad eleje óta érzem azt, hogy Melany-val valami nagyon nincs rendben. Mindig is tudtam, hogy egy érzékeny lány. De látható hogy van valami, ami aggasztja... Többször próbáltam már arra terelni beszélgetéseinket hogy megnyíljon. De úgy érzem ez az örökké tartó futókerék.
- Melany az évadjában is ilyen volt? 
- Nem... Viszont kezd idegesítő lenni a csaj.
- Inkább beszéljünk a totál sötét kastélyról! Mi a fene történt?
- Valami... furit érzek...
- Hát itt vagy... Már vártalak... 
- Mi folyik itt? Mi történt velem? - Ez a hely tette ezt veled... Megérezted a sötétséget, ami eljött... és az én lelkemnek a halálát.
- Miről beszélsz? Ez... - Eljöttek a sötétség hírhozói. Ha megkaparintják a lelked akkor már az övék vagy. Most már nem fogunk tudni beszélni Dean... De kérlek ígérd meg... hogy megbosszulsz. - Megígérem kedvesem! 
- Mi történt? 
- MELANY!
- Mi a franc történt? - Egyszer csak összeesett! Fogalmam nincs!
- Hogy kerültem ide?
- Vigyük be és tegyünk valamit!
- Mi... Ma... Ma... Manami?
- Hát nem tűnsz túl boldognak hogy látsz engem....
- Nem! Már mint igen! Én... Csak... Mi történt veled.. hogy kerültél ide és egyébként miért vagy... ilyen?
- Egyébként? Hogy érted azt hogy egyébként? Otthagytál! Csak úgy bevallottad mit érzel irántam és leléptél!
- HÚZZ A POKOLBA! 
- Itt meg mi a fene történt? 
- Ez a sötétség... 
- Szóval nem tévedtem... 
- Reméljük felfog kelni. - Mi történhetett ebben a szobában? Mintha...
- Egy másik világban lennénk...
- Ne haragudj, hogy olyan... elutasító voltam veled szemben. Tudod... Nehéz ez az egész. Eltűnnek az emberek, akik közel állnak hozzám és aki maradt pedig eltaszítom. 
- Jaj... Ne viccelj Palmi. Te már szinte olyan vagy Nekem, mint a húgom. A testvérek pedig gyakran összevesznek.
- (magában: Azért nem fogom elfelejteni az árulásod... De jól esik az ölelésed)
Konstantin: Palmer jól játssza az ártatlant. Át láttam a szitán, bár amit mondtam komolyan gondoltam. Közel állok a tűzhöz és félek ez még azt jelentheti hogy... mindegy is. Aurora vár rám otthon és nem fogom Őt megcsalni.
- Hová tartasz Dean?
- Mit akarsz tőlem Amelia?
- Én csak... Támogatni szeretnélek ebben a nehéz helyzetben. Hiszen látom rajtad hogy valami nagyon bánt és én kedvellek téged.
- Sajnálom... De amire készülők, abban nem segíthetsz. Köszönöm az aggodalmad. - Hát... Köszi?
- Mi a franc?
- Megbosszulom az életem szerelmét.
- Mi a baj csajszi? Tudom engem is megrémiszt a totál sötétség... De hát... Mond azt hogy meglepett. - Tudod... Mióta sötétségbe borult a villa... Furcsa képkockák jönnek elő a fejembe. Bevillannak képek... A belső szorongásom újra előjött. Főleg a bandám szétmenése után történt ez. Sok volt a konfliktus... DE erről te tudsz mindent. A gyógyszereim a szorongásra elfogytak és ezek a képek... én...
- Én már tegnap éreztem hogy valami nem stimmel... Ez... Talán a vég kezdete.
- Mit értesz pontosan ez alatt? Kezdek félni... Pedig én nem vagyok egy beszari alkat. 
- Arra szeretne kitérni, hogy a kastély változása valószínűleg nem a véletlen műve. Haladunk valami felé... Valami szörnyű felé. 
- Pontosan... Az hogy eljött a sötétség nem csak azt jelenti hogy már nincs villany... A szobák... minden átalakul. Az Ő képükre formálja a világot a valóság. 
- Ha úgy érzed segítségre van szűkséged... Én itt vagyok Neked! 
- Köszönöm Laura!
- Hát itt lennél! Most meghalsz! (Oda teleportál a szörnyhöz) 
- Engem el a szerelmem lelkét te szemétláda!
- Most már szabad vagy kedvesem... Megöltem Őt.
- Hol... Hol vagyok? - A szobánkban... Jól vagy? aggódtunk érted...
- Nem!
- Mintha álmodban egy nevet emlegettél volna... Manami. - Micsoda? Mondtam ilyet?... hehe...
- Igazából nem tudom mi történt. Tök sötét volt minden.
- Szerintem titkol valamit... Titkolja hogyan jutott ki Cherry, titkolja ki az a Manami...
- Manami a tizenharmadik évadban volt benne te lüke! Valami köze lehet hozzá... De ahogy mondod elég gyanúsan viselkedik. 
- Már régóta folyik a pletyka egy árulóról és hosszabb gondolkodás után... aki eszembe jutott az Ő.
- Azt mondod fenyegetést jelenthet? - Vigyázzunk vele.
- Itt az idő hogy újra megtudjuk kik fognak összecsapni a bent maradásért! 
Palmer: Nem is tudom mit mondja... A választottam a távolságunk miatt Amelia.
Helena: Mióta Sorcha kiesett azóta mintha teljesen más ember lennél... Talán már túl sok is neked ez a játék.. Palmer te kapod a jelem.
Konstantin: Sajnálom... Tényleg... De úgy érzem... Hogy szűkséged van egy harcra. Palmer.
Dean: A bögyömben van ez a kis piszok némber még..... És másra nincs okom tenni a jelet. De úgy gondolom mástól nem kap, így nyugodt szívvel piszkálom ezzel kicsit az idegeit. Ez a dög pedig Hippia
Hippia: Köszi Dean, hát én... most úgy döntöttem a szavazatom Amelia-é.
Flame: Mint ahogyan a tűz megfelelő funkciója az, hogy ég, a létem megfelelő funkciója az, hogy igazságot szolgáltassak. Ismét taktikai döntést hoztam. A jelemet Drake kapja.
Amelia: Kislány korom óta gyógyszereket szedtem, mert különböző hangokat hallottam a fejemben. Amikor megismertem Archert ezek eltűntek, de a hiányával ismételten felerősödtek és a csak egy nevet suttogtak...Drake...
Carol: Az én jelem egy olyan Sim kapja aki a játék elején még szimpatikus volt, de az előző kiválasztás óta, mintha valami megváltozott volna, úgy érzem egy kicsit ellenem fordult, szeretném hogy visszatérj a régi önmagadhoz. Az én jelem Palmer kapja.
Laura: Az én jelem Plameré.
Drake: Én is Palmerre teszem a jelem.
Melany: Az én jelem is Palmeré.
Oscar: Ne haragudj... de Palmer.
Layla: Az én jelem is Palmeré.
- A döntésetek alapján a kiválasztott Palmer!
- Kérlek kedvesem... Most mondd el kik ellen fogsz kiállni. 
Palmer: Igazából gondolkodni sokat nem kell, de azért eléggé vicces, hogy még engem vádoltatok két szavazással ezelőtt, hogy "szövetség" és a franc tudja, mégis ki bukik hogy kik akik valóban szövetkeznek! Úgy nézem általában egy emberre van rá szállva ami kicsit sem FairPaly, de hát lelkük rajta, remélem vissza jövök és hát igen, csak ennyi... Úgy gondolom a két párbaj társam szeretném ha Amelia és Drake lenne! Puszipacsi!
- Oh, hát jól van! - Állok elébe!
- Mint látjátok... Megváltoztak a dolgok! Vigyázzatok magatokra! Sok sikert a negyedik párbajon Palmer, Drake és Amelia.
- Tudtam hogy eljön majd ez az idő... Annyira féltem ettől...
- Bele se kezd szívem... Nem lesz baj.
Drake: Tudom mire vállalkoztam, amikor visszatértem. Számítottam erre. Furi hogy most nem Dean ellen kell megküzdjek hanem két nő ellen... Mindhárman az előző három évadból jöttünk. Különböző történetünk van és különböző emberek vagyunk. Győzőn a legjobb.
- Azt hiszik nem vagyok erőt. Hogy nem fogok küzdeni. Ez most nem az utazós évad. Itt kiállhatok magamért... - Így van!
- Te meg mit keresel itt? 
Palmer: Rám tette a jelét az áruló és azt gondolja minden megvan oldva? Ez hülye? Minden esetre... Kellenek szövetségesek. Szóval maradnia kell még így is. Az ember nem bízhat meg senkiben csak magában. Mindent megteszek. Foggal és körömmel harcolok majd hogy itt maradhassak.
- Ah... undi... Erre nem számítottam... Mit tegyek?
- Maradj nyugodt! Harcolj a bent maradásért, de ne éld bele magad hogy nyersz. A csalódás a legrosszabb....
- Miket mondasz Neki? Éld bele magad csajszi! Én is azt tettem és azóta is itt vagyok. Meg kell nyerned! 
SZAVAZZ KI LEGYEN A PÁRBAJ GYŐZTESE! NE FELEDD HOGY INSTAGRAMMON IS SZAVAZHATSZ!
Melyik Sim nyerje meg a párbaj-t?
Created with Quiz Maker