Sims Villa Új Generáció: Sims Villa 15 - 2.Epizód: Elfeledett emlékek (All Stars 2

Az előző részek tartalmából: A 16 veterán sztár visszatért a játékba, de nem úgy, ahogyan gondolták. Valamilyen erő folytán egy misztikus szigeten ragadtak, egy horror kastélyban.

A megérkezés előtti estén...

- Oh, szóval itt fog játszódni az idei évad... Kedvemre való... Egy olyan alvilági alaknak, mint én...

- Tudom hogy ki vagy... Mióta felkeltem engem követsz... Tedd, amit tenned kell...

- De hogyan tudtad meg? Igazából.... Mindegy is... Nem fontos, hiszen... úgyis tudjuk mi a vége.

A megérkezés után...

- Srácok... Kezdem teljesen elveszteni az eszemet... Mi ez a hely... Miért jöttünk ide?

- Mondtam Neked, hogy egy csodás helyre hozunk. Igaz Archer?! Igaz? *izgatottan*

- Üdvözöllek a játszótéren. Ez a mi kis titkos szobánk.

- Mi a baj Hippia? Nem tetszik a kis helyünk?

- Hát... Tetszik... Meg minden... Viszont... MI A FRANC SRÁCOK? TI ÉBREN VAGYTOK?! Az előbb egy maszkos alak elmondta hogy bevagyunk zárva ide...

- Oh.... Hippia... Látom benned, azt ami engem kínzott... Olyan mélyen voltam... Elvesztettem mindent... Archer húzott ki belőle. Tudod mi van Nekünk, ami másoknak nincsen?... Kincsünk... Hogy elmondjuk... Elb*szottak vagyunk, de jól van ez így.

- Vegyél egyet ebből... Tetszeni fog. Miután beszívtad a füstöt olyan helyre kerülsz, ami még ennél is furcsább, de fura mód... Szabadabb leszel mint valaha...

- Mi! Nem... Én... Már tiszta vagyok régóta... Ray, a férjem pedig büszke rám. A családom vár rám. Nem fogom elmenekülni a problémáim elől... drogokkal.

- Te komolyan azt gondoltad Ő lesz az emberünk Amelia?

- Bocsáss meg mester... Én...

- Elég ebből a nonszenszből. Ha megbocsátotok most mennem kell, hogy megtudjam, hogyan tudunk kijutni innen élve.

- NE! VÁRJ!

- Hagyd csak Őt menni! Már vár rá valaki, hogy visszatérjen hozzánk.

- Miért nem szólhat ez az évad is csak egy villáról? A francba már...

Hippia: A Sims Villa után lehetetlen volt munkát találni... Ezért Ray volt egyedül aki pénzt keresett... Amikor terhes lettem áthatott a végtelen félelem. Hiszen nincs pénzünk. A sok... sötét gondolat miatt bizonyos szerekhez nyúltam. Tudtam hogy gyermekeim vannak, az ikrek és a férjem, akik számítanak rám, de... Na mindegy! A lényeg hogy Ray támogatott és sikerült leszoknom. Ameliaval és Archerrel valami nagyon nem okés. Amikor velük voltam úgy éreztem, mintha valami kiszipolyozná a boldogságot a szobából.

- Idióták...

- Hippia! Végre! Gyere ide hozzám!

- Ki vagy?! Nem látlak, így messziről...

- Most már... Egyek vagyunk!

- Mit művelsz?!

- ÁÁÁÁ!!!

- Kíváncsian várom már, hogy milyen lesz a szobánk!

- Luxusra már nem volt pénz... Ehj!

- Biztos vagyok benne, hogy elfogunk többször is veszni.

- Na végre! Pont úgy, mint az intézetben.

- Vagy mint egy kriptában... Mintha egy ezer éve elhagyatott hely lenne. Itt nem takarít senki?

- Csajok! Ez a hely lesz most sokáig az otthonunk.

- Összekéne dobnunk valami finomat. Mami emlékére.

- Ez egy fergeteges ötlet barátosném!

- Szerintem én is veletek tartok. Jó lesz Mami évad társaival nyomulni.

- Sajnos Nekem más dolgom van csajok, de talán majd tudok csatlakozni.

- Na végre! Még jó hogy nem látták, amikor idehoztalak...

- Még egyszer köszönöm, hogy kihoztál a börtönből! Alig várom hogy bosszút tudjak állni Palmeren!

- Sims Villa 14 - fináléjából: -

- Örülök, hogy végre készen vagy... Ezt a ruhát én magam választottam Neked...

- Cherry! Kérlek... Mondd el... Mi történik...

- Itt vagyunk a Sims Villa 15 helyszínén és hamarosan megérkeznek a többiek... Mit sem tudnak erről a helyről...

- Benne lehetek az új évadban?

- Ezúttal engem kértek meg, hogy részt vegyek... Te pedig... Itt leszel hogy segíts Nekem.

- Le kell lepleznünk az egyik visszatérőt... Vagy mindkettőnket kirúgnak... Aztán megint mehetek vissza OnlyFans-re, és azt már nem szeretnék. Kapizs?

- Oh... Hidd el! Másra sem vágyom, mint a bosszúra!

- Vissza a jelenbe -

- Nyugi csajszi! Elvégezheted a magánügyedet a csajjal, legalább eggyel kevesebb játékos lesz, de most másra kell koncentrálnunk. Már is mindenki össze-vissza botorkál. A találkozásnál mindenkire helyeztem egy nyomkövetőt. Figyelted Őket?

- Így van! A kiszemeltünk a pince részben dekkol, mióta a maszkos alak megjelent.

- Szuper. Információkat kell róla gyűjtenünk. A SAMP folyamatosan küldi az instrukciókat. Tudnak a játékról és hogy itt ragadtunk.

- De ugye nem örökre Cherry?

- Persze hogy nem! Minket nem lehet így kikezdeni. Ha az egész épület lángokban áll is mi túl éljük. Erre képzetek ki minket. Meg kell akadályoznunk Archer-t... Vagy nem maradhatunk a SAMP-nál.

- Köszi az információt Cherry... Szóval ez a célod...

- Végre hogy megtaláltalak Palmer! Mi van veled?

- Egy szót sem szólsz és teljesen.... Fura vagy...

- Gondoltam ha visszatérek, akkor talán enyhül a bánat és a gyász... Enyhülhet a bennem lévő harag... Azt hittem, hogy ezzel megmenthetem a kapcsolatunkat Lizzie-vel, de kezdek... kétségbe esni. Nyomorgatni fognak minket?! Úgy érzem ezt a szobát is... mintha direkt tették volna ide... mintha így kellene lennie.

- *elsírja magát* Elmondom mi történt Konstantin... De kérlek...

- Bocsátsatok meg hogy megzavarom a lelkizést, de fontos kérdésem lenne Konstantin.

- Nem éppen tökéletes az időzítés... De ezt jó magad is tudod...

- Csak mesélj Nekem Cherry-ről. Tudom, hogy van köztetek egy ellentét... Láttam a találkozásnál. Tudni szeretném mi...

- Nem ismerlek, nem tudom ki vagy, de betörtél egy beszélgetés közepébe... Nem fogok Neked semmit mondani...

- JÓ! Hát te tudod! Kit is érdekel a szövetség?! Ne feledd hogy ezt mondtam, de ha nem vigyázol... Minden terved füstbe fog menni.

- Köszönöm az előre jelzést...

- Oh, és még valami... Nem töltenék sok időt ebben a szobában. Ha jól érzem és pedig én vagyok ennek a mestere... A szoba falai elhunyt lelkeket tart fogva. Gyerekekét... Megbolondítanak és elérik hogy ne legyél boldog. Kiszívják az életet belőled, mert Nekik nem volt mit megélni. Ha arra vágytál Palmer, hogy nyugalomra talál a világ legelcseszettebb helyére kerültél. Sok sikert Nektek... újacskák.

- De Neked ilyen erőd már akkor is volt, amikor a villában voltunk?

- Igen, viszont elvolt benne nyomva. Történtek dolgok, amik előhozták a bennem rejlő hatalmas energiákat... Ez pedig az volt, amikor rá nyitottam a vőlegényemre, Marcus-ra.

- Marcus, az a bolond... Csak nem megcsalt?

- De... A szemem előtt és amikor megláttam, önakaratomon kívül megöltem azt, akivel megcsalt. A varázserőm elszabadul és sok idő volt megtanulni kezelni.

- Fhu... Hát sajnálom Neila, hogy ez történt... Talán furi lesz, amit mondok, de őszintén sajnálom azokat a dolgokat, amik köztünk történtek az évadunkban...

- Ne viccelj! Az már a múlté. Őszintén örültem hogy megláttalak.

- Bocsi hogy zavarunk, de már unjuk a szobák keresését.

- Neila... örülök, hogy te is itt vagy ebben az évadban. Eszeveszett rajongótók voltam a Sims Villa 12-ben.

- Oh, köszi! Éppen arról meséltem hogyan váltam boszorkánnyá.

- Nekem is van némi közöm már a természetfelettihez, bár ezt nem tudtam, amíg meg nem tekintettem az előző évadot benne azzal a coven vezetővel... Peppermint-tel.

- Az a félnotás... Lenne róla sok történetem.

- Komolyan? Nagyon kíváncsi vagyok rá...

Neila: A fiúk nagyon aranyosak. Örülök Dean-nek és kíváncsian várom mit fog nyújtani az idei évadban, mert hát ahogy azt hallottuk ez már nem egy egyszerű dimenzió... Ez a hely a negyedik dimenzió. A többiek nem fogják érzékelni csak akkor, amikor ezek a bizonyos lények megjelennek...

- ZSÁMÓ! De jó vagyok!

- Látom rajtad, hogy nagyon megtört a mamid halála... Remélem sikerült túl lépni rajta hamarosan... Én is nagy terheket cipelek a vállamon....

- Igazak a hírek? Tényleg... Megtámadtak és... Megtörtént az...

- Nem igazán szeretnék erről most beszélni Carol... De igaz...

- Örülök, hogy nem látom Melany-t... Az a csaj kész katasztrófa...

- Mi a sztorija ennek barinő? Nem meséltél még a bigéről.

- Egy koncertünk során összevesztünk... Lényegtelen min, egy a fontos a csajnak baj van az agyával. Mintha néha ilyen lenne, aztán olyan... Furi

- Szerinted van esélyünk idén is fináléba jutni?

- Ha ügyesen játszunk szerintem simán. Nem olyan erős ez a csapat. Csak úgy tűnik.

- Nincs mitől félned... Ez a hely megfog változtatni mindent. Szerintem így izgalmas az évad. Esélyünk van újra játszani ezt és újra megmutatni mire vagyunk képesek.

- MI?! MAMI!

- Mi folyik ott hátul?

- Szívem... Nincs gond...

- Már mint tényleg! Itt van mami! Ahogyan a rémálmaimban látom, de most ébren vagyok! HELENA!

- Gyere ide!

- Mi a franc folyik ott?

- Semmi baj csajok... Csak egy kis...

- Azt gondolod pótolhatsz engem ezzel a luvnyával?! Te! Az én szemem fénye, mivé váltál... A családunk szégyene...

- *suttogja* csönd... maradj csöndben végre!

- Megmutatom hol a helyed!

- HALÁL SZÁLLJON REÁD LÁNYOM! A HALÁL SZÁLL MAJD RÁD!

- CSÖND LEGYEN! *ordít*

- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ! ÉG EZ A SZR!

- MI A FRANC!

- OHHHHH!!! DRÁGA KENYÉR! A FINOM PÖRKÖLTÜNK!

- Nagyon hiányoztok... Bárcsak... Ne mentem volna el arra a bulira... Életem legrosszabb döntése volt és már nem fordíthatom vissza...

- Ici-Pici-Mela-Nici! Hát miért búslakodsz itt az esőben?! Egy magad?

- Neked meg mi bajod lett?! Újra olyan lettél, mint anno?

- Miért? Milyen voltam anno? Őszinte? Oh, kicsi Melany... Látom, hogy teljesen megörültél.

- Jézusom! Hagyjál békén Hippia. Nem kerestél éveken át. Az évadunk után teljesen eltűntél... Nem érdekelsz és a furi viselkedésed sem. Semmi jogod megtudni, hogy miért vagyok olyan, amilyen... Húzz innen!

- Oh, kicsim... Én szívesen elhúzom a csíkot. Itt túl feszült illatú a levegő... Hihi!

- Úgyis én győzők a végén, Démon királynőm!

- Oh! Mitch! Megijesztettél. Szerencsére pont van egy kis kertecske. Tudok bájitalokat főzni...

- Ennek Ő a mestere...

- Mi járatban errefelé? Nincs felfedezni valód? Akkora ez a kastély az ember könnyen elveszik benne. Van olyan, akit nem láttam azóta hogy találkoztunk.

- Igazából egy szívességet kérnék...

- Oh... értem... Mit szólnál ha kint folytatnánk?

- Szóval... Köszönöm hogy meséltél Peppermintről... Szeretnélek megkérni rá, hogy segíts emlékeznem az elfeledett emlékeimre. Foszlányokat látok... Szeretném az egészet látni... Egyben...

- Ez egy... bonyolult folyamat Mitch... De megvan hozzá a képességem... Holnap találkozzunk odalent a pincében és mindent megtudunk a múltadról. Mit szólsz?

- Köszönöm. Most már hivatalosan is tartozom Neked.

- Miért nem nyílik ez a furcsa ajtó?

- Ki meri megzavarni a.... Oh... Szia Melany! Mi járatban itt.

- Szia Cherry! Te tudod mi van az ajtó mögött?! Elég érdekes... Van egy sziréna szerű izé itt...

- Oh ne akarj ide bemenni... Bűzölgő hal szag van... Ez valamiféle undi tároló semmi több...

- Viszont én tudok egy igazán furcsa helyet, ha ilyenre vágynál...

- A szobros szobára gondolsz?

- Igen....

- Mi lehet odabent?

- Milyen KÁR értük... Valakik megölték a két bonusz játékosunkat idefelé... Pedig Ők úgy tudom egészen híresek voltak ebben a műsorban...

- Ne aggódj nővérem! Az utánpótlás már utón. Az egyikük pedig már régóta itt van.

- Térjünk rá a nem túl szép témára... Mi lesz ha szavazásra kerül a sor? Végül is eredetileg olyan évad lett volna...

- Nem tudjuk még mi lesz pontosan, de vannak, akikkel még nem is beszéltem... Egyelőre talán egyszerű lesz a döntés...

- Tök más egy kis zárt térben lenni és egy ekkora kastélyban. De biztos vagyok benne, hogy lesz még valami nagy buli.

- Te nem is kaptál értesítést?

- Miről?

- Elvileg a hétvégén egy óriási lakoma lesz. Arany öltözetben kell megjelenni...

- TE JÓ ISTEN! Remélem lesz végre valami zene. Ettől az őrületes csöndtől kezdek becsavarodni... Én pedig pont ettől menekültem...

- Talán a lakomán kell valakit... kiszavazni?!

- Kétlem, hogy ennyire korán lenne ilyesmi. De azért félek... Főleg hogy mi lesz ha a történelem ismétli önmagát.

- Kizárólag magatokra koncentráljatok. Az évadunkban Helenával túlságosan rá játszottam a taktikus szerepre... Ha csak úszunk az árral észrevétlenül jutunk tovább...

Carol: Végre megtudom mutatni a józanabbik felem és remélem ezzel még tovább juthatok mint legutóbb. Viszont még mindig aggaszt, ami ma történt... Láttam Mamit! Esküszöm és azt is láttam, hogy Ő gyújtotta fel a sütőt. Ez a hely... Valami nem stimmel...